Nem is emlékeztem meg a tegnapi ebéd kalandomról. Mert az ember lánya néhanapján éhes, és eltéved ugye az üzemi étkezdébe. Sejtettem én, hogy lesznek még kalandjaim a kajával itt Finnországban...tegnap ugyanis valami tésztaféle cucc volt, paradicsomszósszal, gombával, sajttal, hús nélkül. Először azt hittem a tésztára, hogy kis rákocskák. Picit megpiszkáltam a lapáttal, de hamar rájöttem, hogy az nem sokat segít, mert mozogni ez már nem fog. Közelebbi tanulmányozásaim eredményeképpen rájöttem, hogy ez valóban tészta. Én meg ugye nagyon szeretem azt, úgyhogy ez jó is lesz ebédre.

Nos.

Totálisan szét volt főzve a tészta, a non plus ultra meg az volt, hogy bátorkodtam tejet is önteni az ebédemhez, de a tejes gépben már nem volt,úgyhogy gondoltam, öntök valamelyik dobozosból, és áááá, tejföl volt benne!!!! Láttam én, mikor öntöttem, hogy furcsán sűrű, de pont annyira azért nem volt sűrű, hogy tejfölnek gondoljam. De mikor belekortyoltam...azt hittem, hogy elájulok.

Egyébként most már látom, hogy mi az értelme annak a 3 szelet kenyérnek, ami vajjal még jár az ebédhez: ha nagyon-nagyon melléfogtál, akkor sem maradsz éhen. :)