Egy kicsit utánakerestem, hogy itt Finnországban hogyan is néz ki a választási rendszer.

Legutóbb parlamenti választás 2007-ben volt. A 200 fős Parlamentet (összevetésül: Finnország lélekszáma kb 5.2 millió fő, ebből 18 év feletti: 4.2-4.3 millió fő) minden 4. évben egy szürke (vagy szerencsés esetben napos) márciusi vasárnap választják. Reggel 9-tól este 8-ig vannak nyitva a szavazókörök helyi idő szerint. Arra is lehetőség van, hogy előre szavazz postán (így tök értelmetlen a kampánycsend), és az OVB-nek megfelelő szervnek elküld a szavazatodat egy saját kezűleg írt igazolással. Ha ezt teszed, akkor a szavazás napján kihúznak az elektronikus listából, és így veszik elejét annak, hogy kétszer szavazz. Ez az előzetes szavazás 11 nappal korábban kezdődik, és 5 nappal korábban fejeződik be Finnországban. Ha külföldön vagy, akkor  8 nappal korábban zárul le a szavazás, de akkor sem egy napod van, mikor szavazhatsz...

Összesen egyébként kb. 2500-3000 szavazókör van az országban, településenként legalább 1. (Finnországban kb. 350 település van, kb tizedannyi, mint Magyarországon.)

Képviselőjelöltekre szavaznak, nincs pártlista. Bár hivatalosan 20 régióra van osztva Finnország, összesen 15 választókörzet van + Åland szigete, a körzetek határait a lakosság száma alapján igyekeznek meghatározni. Åland szigetéről mindig van a parlamentben egy képviselő.

Minden körzetből olyan arányban kerül be képviselő a parlamentbe, ahogyan a népesség is eloszlik. A választások előtt fél évvel mindig felülvizsgálják, hogy hogyan is kell akkor most elosztani a helyeket. A rendszer tehát rugalmas, mondjuk elég komolyan is veszik a költözések meg az ideiglenes lakcímek bejelentését. Januárban én is megkaptam az első napon az egyetemen a formanyomtatványt.

[Bréking: az orosz lány forrónadrágban dohányzik az udvaron!!!! Hát nem fagy meg?!]

Ha jól vettem ki a finn parlament honlapjáról, ha szavazói szervezet jelöl valakit, akkor mindössze 100 szavazó ajánlása kell ahhoz, hogy valaki jelölt legyen. Ha párt, akkor nem tudom.

A szavazatokat a D'Hondt-mátrix segítségével osztják ki (ezt használják az EP-választás során is, lásd itt) választási körzetenként. Ebbe most nem megyek bele jobban, mert nem teljesen értek minden részletet (Magát a mátrixot értem, csak az nem teljesen tiszta, hogyha képviselőjelöltekre van szavazás és nem pártra, akkor konkrétan hogyan osztják el a helyeket a jelöltek között; valahogyan sorba rendezik őket, csak azt nem értem, hogy egy választókörben több jelölt is indul pártonként. (?)[...] Azt hiszem, hogy úgy van, hogy akárhány jelölt is indul egy párt színeiben, összeadják a párt jelöltjeire eső voksokat, és ezt minden párt meg szövetség meg független jelölt esetében megcsinálják. Aztán csoportonként sorrendbe teszik a jelölteket attól függően, hogy ki hány voksot kapott.Ha ez azt jelenti, hogy párton belül személyek is versenyeznek egymással, akkor kifejezetten tetszik ez a dolog.).

Ami még érdekes, hogy nincs bekerülési küszöb, ugyanakkor a regionális mandátumszámok és a lakosság száma és részvétele hatással lehet arra, hogy mégis hány százalékos szavazattal lehet képviselőt beküldeni, ami tehát választókörönként változó.

2008-ban az önkormányzati választáson három településen próbálták ki az elektronikus szavazást (ami nem egyenlő az interneten történő szavazással). Ez a módszer persze nem teszi lehetővé az érvénytelen szavazást, hacsak valaki nem rajzolgat alkoholos filccel a kioskra pöcsöket és a kisvirágokat, vagy nem tömködi tele sztaniolpapírral a szavazói kártya nyílását...

Az információk a finn Parlament és a finn Igazságügyi Minisztérium honlapjairól származnak. A cél csupán ismeretterjesztés volt, és tárgyi tévedések simán lehetnek benne, szakdogához semmiképp se használd :-p !