Jut eszembe: újabb képek vannak itt.

:)

Egyszerűen nem tudok betelni az északi, még mindig befagyott Näsijärvival. Olyan, mintha egy képet kimerevítenének, ahogy benne van az ember a tájban, és látja maga előtt a befagyott tavat. Csodálatos.

Egy újabb kultúrsokkot éltem meg Nyúlékkal, akik itt vannak most pár napot. Elvittem őket abba a karaoke bárba, ahová néha elnézünk a lányokkal, ha Enelisnek, az észt lánynak énekelni támad kedve.

A bár már este 9-kor dugig volt, és ekkor jöttem rá, hogy én még sosem voltam itt hétvégén, csak hétköznap, és akkor sokkal kevesebben vannak. Találtunk három széket, és elkezdődött a közel 3 órás kaland. Nyúl ült a legszélen, én Andrew mellett, ami miatt valószínűleg minden fickó azt gondolhatta, hogy én vagyok Andrew-val, és Nyulat állandóan böködték a fickók. Négynél tovább már nem számoltuk. :))) Itt ugyanis így indul a megszólítás, hogy megböknek.

Az asztalunknál volt egy vöröses hajú 45 körüli nő, aki egy csomószor más asztaloknál lebzselt, és egészen vállalhatatlan alakokkal csókolózott. Az egyik fickó például Uhrin Benedek kiköpött hasonmása volt, annál például azzal kezdett a nő, hogy odament hozzá és szájon csókolta, majd elmentek táncolni. Nem, nem ismerték egymást.

A szomszédos asztalnál meg egy olyan fickó ült, akinek három szál hosszú ősz hajszála volt csupán, az is hátrasimítva, na azzal is lézengett néha a nő, aki amúgy többször ránk bízta a sörét, míg szépelgett másfele.

De hogy ezek mennyit tudnak inni...és kivétel nélkül mindenki részeg volt, de tényleg mindenki. Volt egy csávó, az négy rövidet próbált megkivinni egy asztalhoz, de úgy, hogy csorgott a pia a poharakból, ő meg kacsázott szépen.

Aztán volt egy nagyobb család is, ahol a fiú azzal hívta fel a figyelmünket, hogy úgy kért ki két üveg bort (rettentően drága a pia ugye) és két poharat, hog ymég kezében volt a söröspohara. Az asztalnál pedig a barátnője, anyuka, apuka, a komplett család. Na, a srácot pont akkor kísérték ki a biztonsági őrök, mikor mentünk haza, anyuka, aki hát elég nagydarab volt, rögtön utánuk, és ahogy ment, engem is, majd Andrewt, végül Nyulat is úgy takarította el az útjából, hogy csak na! Úgy ment, mint a buldózer. :)

Istenem, ez nagyon durva este volt...

És zömmel középkorúak voltak amúgy a helyen, nagyon sok szomorú depresszív dalt énekeltek, de aztán néha-néha vidámat is. A fiatalok meg éjfél felé kezdtek el jönni.

Az izlandi vulkánkitörés miatt jelenleg semerre sem lehet mozdulni az országból repcsivel. Úgyhogy most azok a vendégek is tovább maradnak a kolis társaimnál, akik látogatóba jöttek. :-S

Mindeközben a helsinki reptéren a biztonsági őrök sztrájkolnak, nem mondom, fasza időpontot találtak: pont mikor a vulkáni hamu miatt amúgy sincs forgalom. :)))

Előreláthatólag vasárnap délutánig tart a repülési forgalomkorlátozás.

Ma a Finnish Culture & Society óra előtt a tanár adott egy kitűzőt. Fogalmam sem volt,miről szól vagy hogy mi ez, de jól nézett ki, kiraktam a táskámra.

Az volt ráírva, hogy "Puhu minulle suomea". Meg angolul az, hogy EU Európai Regionális Fejlesztési Alap. Gondoltam, hogy ha az EU-hoz is köze van, akkor talán nem valami EU-szkeptikus és/vagy rasszista mondat lehet ez...

Ja, hazaértem, és a google translate segítségével rá is jöttem, hogy a mondat azt jelenti: beszélj hozzám finnül!

Az, persze...más nem is hiányozna! Vajon meglepődnének, ha a "suomea" szót átírnám "unkarin"-ra? :)

Ma amúgy is durván figyelt minket egy finn csávó a Hesburgerben, közvetlenül az asztalunkhoz állt és gátlástalanul bámult bele az arcunkba, és hallgatta, ahogy magyarul beszélünk (itt vannak Nyúlék, aztán azért). A csávó hírből sem ismeri azokat a kutatásokat, miszerint a finnek sokkal nagyobb távolságot tartanak beszélgetés közben, mint más nációk tagjai...nagyon durva volt.

Ha az előző posztban lerendeztem a finn választási rendszert (elég nagy vonalakban, de mégis), akkor ezt a posztot a finn pártok bemutatásának szentelem. Elöljáróban csak annyit, hogy itt Finnországban is előretört tavaly nyáron az EP-választáson a szélsőséges nézeteket képviselő Igaz Finnek pártja.

Ahogy korábban írtam, 2007 márciusában volt utoljára parlamenti választás.

Ezen a választáson a Centrum Párt (Suomen Keskusta - KESK, Centre Party) szerezte a legtöbb voksot (23,1%). A párt angol nyelvű honlapja szerint ifjúsági, női és diáktagozata is van a pártnak, és kb. 200 ezer taggal rendelkezik. Képviselői (3 fő) az EP-ben a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európárt képviselőcsoportban ülnek.

A Nemzeti Koalíció (Kokoomus - KOK, Coalition Party) szerezte a második legtöbb szavazatot 2007-ben (22,3%). Saját magát a jobb-közép emberek pártjaként definiálja, legalábbis a párt angol nyelvű oldala szerint. Ennek is van ifjúsági tagozata, női tagozata és diáktagozata is (az egyetemekre tökre beengedik a politikát, mindenféle pártnak van saját hirdetési fala). Az EP-ben a konzervatív Európai Néppárt frakciójában ülnek a képviselői (4 fő).

A harmadik legnagyobb támogatottságú (21,4%) párt a finn Szociáldemokrata Párt (Suomen Sosialidemokraattinen Puolue - SDP) volt 2007-ben. Hát róluk nem fogok sokat magyarázni, szociáldemokrata, bal-közép párt, itt a honlapjuk. A jelenlegi államfő, Tarja Halonen is az SDP tagja volt, amíg köztársasági elnök nem lett. Az EP-ben a szocialista frakcióban ülnek (2 fő).

Ez a három párt alkotja a koalíciós kormányt,  melyet Matti Vanhanen (KESK) vezet. Azért ezt így vicces végiggondolni...liberális-néppárti-szocdem. És még engem röhögött ki mindenki, mikor mondtam, hogy Kolakowski után szabadon szocio-liberális-konzervatív vagyok...

Na, de hát könnyű belátni, hogy vannak ám még itt a palettán jócskán, hiszen ezek a százalékok összeadva nem adnak 100-at.

Van még itt egy Baloldali Szövetség (Vasemmistoliitto, Left Alliance) 8,8 %-kal. A honlapjuk szerint náluk a vörös gerbera a menő. Egyértelműen baloldali párt, szocialisták. EP-képviselőjük nincs. 1990 körüli megalapításuk óta stabilan 10% körül tartották magukat, aztán tavaly nyáron bezúgtak 6%-ra az EP-választásokon...

A finneknek van Zöld Ligájuk (Green League) is, 8,5%-ot kaptak 2007-ben. Az EP-ben 2 képviselőjük van, akik a Zöldek frakciójában ülnek.

További kispártként vannak jelen a Kereszténydemokraták (Kristillisdemokraatit) 4,9%-kal, a Svéd Néppárt (Svenska Folkpartiet) 4,6%-kal, és a radikális Igaz Finnek (Perussuomalaiset) 4,1%-kal. És persze Åland sziget képviselője.

Az Igaz (vagy más fordítás szerint Igazi) Finnek annyira finnek, hogy nincs is angol nyelvű honlapjuk. De róluk kicsit később.

Tavaly nyáron itt is volt EP-választás, hát volt is nagy égszakadás-földindulás...a legtöbb szavazatot a KOK szerezte (23,2%), utánuk jött a KESK 19%-kal, majd az SDP 17,5%-kal. A Zöld Liga a szavazatok 12,4%-át szerezte meg, míg az Igaz Finnek 9,8%-ot (!) értek el.

Az Igaz Finnek esetében kiemelendő, hogy a 2004-es EP-választáshoz képest több mint 150 ezer szavazattal több voksot kaptak (8900-ról emelkedtek 162 ezerre), és az összes rájuk eső szavazat 80%-át a párt vezetője,  Timo Soini söpörte be (a második legtöbb szavazatot kapó ehhez képest csak 80 ezer voksot kapott...).

Ha a google translate vicces fordításából indulok ki, még csak nem is nagyon kirekesztő ez a párt, már ami az alapértékeket illeti. Jó sokat írnak a helyi érdekek fontosságáról, az idősek megbecsüléséről, a születésszám növelésének szükségességéről. A honlapjukon is tök kedves ez a virágba boruló tavaszi fa, kár, hogy ilyet egyáltalán nem látok itt az utcán.

No, azért a főoldalon rá lehet bukkanni egy bevándorlóellenes cikkre. És izzítanak már a jövő évi választásra is, a pártelnök rövid glosszájában Finnország egy süllyedő hajó kapitány nélkül, és hát nyilván szükség van egy új kapitányra meg hajóra.

Ja, és természetesen az Igaz Finneknek is van nőtagozata…

Egy kicsit utánakerestem, hogy itt Finnországban hogyan is néz ki a választási rendszer.

Legutóbb parlamenti választás 2007-ben volt. A 200 fős Parlamentet (összevetésül: Finnország lélekszáma kb 5.2 millió fő, ebből 18 év feletti: 4.2-4.3 millió fő) minden 4. évben egy szürke (vagy szerencsés esetben napos) márciusi vasárnap választják. Reggel 9-tól este 8-ig vannak nyitva a szavazókörök helyi idő szerint. Arra is lehetőség van, hogy előre szavazz postán (így tök értelmetlen a kampánycsend), és az OVB-nek megfelelő szervnek elküld a szavazatodat egy saját kezűleg írt igazolással. Ha ezt teszed, akkor a szavazás napján kihúznak az elektronikus listából, és így veszik elejét annak, hogy kétszer szavazz. Ez az előzetes szavazás 11 nappal korábban kezdődik, és 5 nappal korábban fejeződik be Finnországban. Ha külföldön vagy, akkor  8 nappal korábban zárul le a szavazás, de akkor sem egy napod van, mikor szavazhatsz...

Összesen egyébként kb. 2500-3000 szavazókör van az országban, településenként legalább 1. (Finnországban kb. 350 település van, kb tizedannyi, mint Magyarországon.)

Képviselőjelöltekre szavaznak, nincs pártlista. Bár hivatalosan 20 régióra van osztva Finnország, összesen 15 választókörzet van + Åland szigete, a körzetek határait a lakosság száma alapján igyekeznek meghatározni. Åland szigetéről mindig van a parlamentben egy képviselő.

Minden körzetből olyan arányban kerül be képviselő a parlamentbe, ahogyan a népesség is eloszlik. A választások előtt fél évvel mindig felülvizsgálják, hogy hogyan is kell akkor most elosztani a helyeket. A rendszer tehát rugalmas, mondjuk elég komolyan is veszik a költözések meg az ideiglenes lakcímek bejelentését. Januárban én is megkaptam az első napon az egyetemen a formanyomtatványt.

[Bréking: az orosz lány forrónadrágban dohányzik az udvaron!!!! Hát nem fagy meg?!]

Ha jól vettem ki a finn parlament honlapjáról, ha szavazói szervezet jelöl valakit, akkor mindössze 100 szavazó ajánlása kell ahhoz, hogy valaki jelölt legyen. Ha párt, akkor nem tudom.

A szavazatokat a D'Hondt-mátrix segítségével osztják ki (ezt használják az EP-választás során is, lásd itt) választási körzetenként. Ebbe most nem megyek bele jobban, mert nem teljesen értek minden részletet (Magát a mátrixot értem, csak az nem teljesen tiszta, hogyha képviselőjelöltekre van szavazás és nem pártra, akkor konkrétan hogyan osztják el a helyeket a jelöltek között; valahogyan sorba rendezik őket, csak azt nem értem, hogy egy választókörben több jelölt is indul pártonként. (?)[...] Azt hiszem, hogy úgy van, hogy akárhány jelölt is indul egy párt színeiben, összeadják a párt jelöltjeire eső voksokat, és ezt minden párt meg szövetség meg független jelölt esetében megcsinálják. Aztán csoportonként sorrendbe teszik a jelölteket attól függően, hogy ki hány voksot kapott.Ha ez azt jelenti, hogy párton belül személyek is versenyeznek egymással, akkor kifejezetten tetszik ez a dolog.).

Ami még érdekes, hogy nincs bekerülési küszöb, ugyanakkor a regionális mandátumszámok és a lakosság száma és részvétele hatással lehet arra, hogy mégis hány százalékos szavazattal lehet képviselőt beküldeni, ami tehát választókörönként változó.

2008-ban az önkormányzati választáson három településen próbálták ki az elektronikus szavazást (ami nem egyenlő az interneten történő szavazással). Ez a módszer persze nem teszi lehetővé az érvénytelen szavazást, hacsak valaki nem rajzolgat alkoholos filccel a kioskra pöcsöket és a kisvirágokat, vagy nem tömködi tele sztaniolpapírral a szavazói kártya nyílását...

Az információk a finn Parlament és a finn Igazságügyi Minisztérium honlapjairól származnak. A cél csupán ismeretterjesztés volt, és tárgyi tévedések simán lehetnek benne, szakdogához semmiképp se használd :-p !

Egy csomó bicikli nincs lelakatolva. A finnek bizalma a másikban valami elképesztő. Vagy csak Magyarországon vagyunk túl bizalmatlanok. :)

És kaptam egy angol nyelvű Jehovás meghívót, olyan izgi.

Az imént felmászott az ablakomba Göten, egy svájci fiú. Igazából nem derült ki, hogy mit akar, azt hiszem, valami olyasmit magyarázott, hogy jó éjszakát szeretne kívánni. Nagyon be volt rúgva.

Pit, a luxemburgi szoc munkás pedig beledobott lentről a nyakamba egy virslit. Kicsit ilyen állatkerti etetés jellege volt a dolognak.

Az egyik olasz srác pedig a ... khm...szóval azt markolászva megjegyezte, hogy igazán lemehetnék, ha már ott van négy fiú négy kolbásszal.

Micsoda ajánlat.

Én éppen gyp-vel beszéltem skype-on. Hát így bizonygassa az ember, hogy ki sem dugom az orrom a szobából, és nem érintkezem senkivel, és én vagyok itt a legvisszahúzódóbb csaj az egész koliban...

Megint töltöttem fel új képeket ide.

Ma ugyanis ismét elmentem biciklizni egy nagyot, és nagyon jó volt! Kis szerencsével egy mókust is le tudtam volna fotózni, de mire előkaptam a gépem, elbújt a fatörzs mögé, amin fejjel lefele lógott. Egy finn fickó próbált nekem segíteni, hogy hol is jár éppen a mókus a fán, miközben jót vigyorgott rajtam, ahogy próbálom becserkészni az állatot egy fotó erejéig, de sajnos végül nem sikerült.

Töltöttem fel tavaszi tamperei képeket ide. Nézegessétek!

És megvan a 3. ötösöm is. :) :) :)

Ez pedig azt jelenti, hogy szerencsésen megcsináltam mindkét tárgyat, ami a Learning Agreementemben szerepelt. :) Ollé!

Ma meg holnap befejezem a Voting Behaviourra az esszémet, remélem, hogy sikerül a végére érnem, és értelmes dolgot fogok leadni.

Óóóóriásit sétáltunk ma, nagyon jó volt, ott gurultam a biciklimmel. A tavon már szinte teljesen elolvadta a jég, de azért még lehet találni helyeket, ahol rá lehet menni, akár biciklivel is. :)

Olyan voltam, mint egy rossz kisgyerek, mindenhová felmásztam, kavicsokat dobáltam, Diana meg is kérdezte, hogy volt-e gyerekkorom. Mondtam neki, hogy nem, mert állandóan tanultam. :)))

Egy finn néni megpróbált megtanítani kacsázni a kövekkel. Aztán rájöttem, hogy ha a jégnek dobom, akkor szuperül meg tud pattanni. :)

És találkoztam azzal a magyar fiúval, akivel a városifelfedező diákversenyen találkoztunk, gyönyörű kutyája van!

Mindenki Pyynikkiben van, az itt a helyi Városliget, csak sokkal jobban vad természet, és csodálatos!!!

Nagyon örülök a bicikinek, bár még mindig vizes az ülése, de már látom, hogy szuper túrákat fogok vele tenni hamarosan. :))

A lengyel diákokat valósággal letaglózta a lengyel államfő és több fontos lengyel vezető repülőgép-szerencsétlenségének híre. Egyre másre linkelik ki a facebook-ra a különböző hírforrások híreit.

Nagyon érdekes átélni, hogy amint megláttam a hírt az indexen, nekem is az jutott az eszembe, hogy vajon a lengyel ismerőseim most mit gondolhatnak/érezhetnek. Valahogy közelebb éreztem magamhoz ezt a hírt azáltal, hogy ismerem őket.

Megkaparintottam Mirkó biciklijét. Ma jöttem rá, hogy hónapokig tévedésben éltem azt illetően, hogy melyik is Mirkó biciklije. Mert bizony Lappinkaariban két Jupiter márkájú bicikli is volt, és amit eddig a biciklimnek hittem, annak a lakatját nem nyitotta a kulcs, amit Mirkó múlt héten adott.

Szóval elolvadt a hó, és a hó alól előkerült a másik, immár valós Jupiter bringa.

Nem szépítem, borzasztó állapotban volt a járgány. Lapos kerekek, elképesztően hangos fék, esküszöm, ha meghúzom, három sarokkal arrébb is hallják, hogy érkezem, és a legszebb: az ülés.

Na most az üléssel az a helyzet, hogy itt-ott kivan szakadva, és a hólét alaposan beszívta a szivacs. Úgyhogy amikor először ráültem, gejzírként tört elő az ülésből az elmúlt hónapok leve, jókora foltot okozva ezzel a fenekemen. Nem viccelek, csöpögött a víz az ülésről, ahogy tekertem.

Na, itt szálltam le először és kezdtem nyomkodni vadul az ülést, hogy jöjjön ki belőle annyi víz, amennyi lehetséges.

A hosszabb távú használathoz pumpa kell, ez nem is kérdés. Először egy használtcikk boltba mentem be, hátha találok pumpát olcsón, de nem volt. Aztán végül a város központjában lévő nagy Skála-szerű boltba mentem, és a biciklis részlegnél kerestem pumpát.

Találtam is. Igen ám, de először nem értettem, hogyan is működik. Az egész ugyanis egy pumpacső volt, olyan kis vezeték nélkül. Először azt hittem, hogy azt is külön kell venni, de nem kell, hanem a csövet kell egyszerűen rárakni a szelepre, és mehet is a pumpálás. Megvettem ezt a csodát 4 euróért, és csak reménykedtem, hogy jó lesz a szelepre ez az akármi. Megsemmisülni inkább elgurítottam a bringát egy kies utcába, hogy azért mégse a helyi Váci utcának megfelelő helyen égessem magam, hogy nem tudok felpumpálni egy rozoga biciklit, de láss csodát, működött. Igaz, először totál leeresztett a gumi, mert össze-vissza tekergettem a szelepet, közben jókat röhögtem magamon, hogy ennyire béna nem lehetek, de aztán minden sikerült, és büszkén tekertem haza a járgánnyal.

Meg is mutattam a lányoknak, jókat röhögtek rajtam.

Csodálatos idő volt ma, nyitott kabátban sétáltam, szabályosan melegem volt. Csináltam pár fotót, hamarosan feltöltöm őket.

Semmi szükség arra, hogy online kövessem az MU-Bayern meccset, hiszen alattam nézik, és minden reakciót hallok.

3-2

Na jó, a végét lemegyek megnézni!!!

De most komolyan. Ez az ország egészen megváltozott az elmúlt egy hét alatt. Nem is tudom, hogy hol kezdjem.

A hó egészen sokat olvadt, itt Tamperében már alig van, legalábbis a városban. A főtérre kikerült egy csomó nárcisz, a kávézók kipakolták az asztalokat és székeket, senkit nem zavar, hogy 5 fok van, á, dehogy. Két kézzel kapaszkodnak a tavaszba.

Mikor jöttem tegnap a busszal, ahogy néztem a tájat, az jutott az eszembe, hogy ha valaki megkérdezné tőlem, hogy hol van Finnország, azt válaszolnám, hogy víz alatt. Iszonyú területeket öntött el a víz, mert ugye olvad a hó, és idő, míg elfolyik. Tamperében nincs nagy víz, mondjuk itt van a két tó, ahová tud folyni minden. Szóval Finnország jelenleg nem az ezer tó országa, és nem is a százezer tóé, de minimum a millióé.

Amúgy sztrájk van, élelmiszer-kereskedők sztrájkja, a legborzasztóbb, hogy a pékek is sztrájkolnak, így nincs kenyér. Az összes bolt ki van fosztva, és a legborzasztóbb hiánygazdasági időket idézik a polcok. Este az órám után én is mentem volna vásárolni, de hát nem volt kenyér, most nagy becsben őrzöm azt a pár szeletet, amit tegnap este sikerült vennem. Vettem helyette most gumicukrot, no meg tartós gofrit meg mindenféle szirszart. Nem baj, úgyis vissza kell híznom azt a 4 kilót, amit valahol itt elvesztettem az elmúlt 3 hónapban.

Ma a zebránál láttam egy fickót, akinek Finnország alakú fényvisszaverő volt a kabátjára erősítve. Szerintem ilyeneket viselhet az, aki finn radikális nacionalista.

Meg láttam egymásik fickót is, aki egy nagyon elegáns kávézóból kilépve rögtön könnyített magán egy lépésre az ajtótól. Teljesen ledöbbentem, ehhez nem voltam itt hozzászokva. Az oké, hogy köpködnek az utcán gátlástalanul, de azért ez a vizelés már sok volt.

A március végi beadandómra most írt egy rekaciót a tanár, azt írta, hogy öröm volt olvasni az írásomat. :) Jegyet ugyan még nem írt hozzá, de remélem, hogy ezzel sem lesz gond, ugyanis ez a másik tárgy, ami a Learning Agreementemben szerepel. Ja, és külön megjegyezte, hogy mennyire örül, hogy az idősgondozás és az elöregedő társadalmak problematikájába belevettem a gender nézőpontot (=hogy a gondozók és a gondozottak is zömmel nők). :)

Visszatértem.

Nagyon jó volt otthon, kellően szomorkodtam, hogy vissza kellett jönnöm, megint kipipáltunk egy sírós, filmbe illős reptéri búcsújelenetet. Igazából azon gondolkodtam, hogy azt mondom neki, hogy most becsukom a szemem, elszámolok háromig, és mire kinyitom, már ne is legyen ott, de elég hülyén néztem volna ki, ahogy állok egy tömeg közepén csukott szemmel, bömbölve és hüppögve mormolva, hogy: ehheeegy.......kehheeettőhhőő.....háháhárohhoom.

Így is totálisan hülyének néztek szerintem az utastársak.

Odafele nagy öröm ért, mert a Helsinki reptéren megtaláltuk a körömvágó kisollóm, amit kb. 2 hónapja keresek itt a tamperei 8 négyzetmézeres rezidenciámon. Persze nyilván a biztonsági ellenőrzés során találtuk meg a reptéri biztonsági őrrel, aki viszont annyira jófej volt, hogy nem vette el. Még én mondtam neki, miután megtaláltuk, hogy ó, hát akkor nyugodtan vegye el, ha el akarja venni, mire ő azt mondta, hogy dehogy veszi, nyugodtan maradhat. Hát, végtelenül nyugisak ezek a finnek, szerintem Ferihegyen ezért már rég elvitt volna a biztonsági szolgálat, és világítottak volna az arcomba jól. (Na jó, persze nem, de tuti, hogy elvették volna az ollót.)

Amúgy visszafele a tamperei buszon jutott az eszembe, hogy a hátizsákomban maradt az a pulcsi és sínadrág, amit haza akartam vinni...hát nem vagyok teljesen normális, ezt mindig is tudtuk....mindegy, utaztak egyet jól.

Otthon nagyon jó volt, bár a végére nagyon elfáradtam.

Itt a lányok kitörő örömmel fogadtak, nagyon jó érzés volt, és mindenki más is örült, mikor találkoztunk. Azért ez kellően megdobta a jókedv-indexemet, mert be kell vallanom, hogy eléggé le voltam törve, mint a bili füle, hogy vissza kell jönnöm. :( Mikor Helsinkiben leszállt a gép, és láttam, hogy az emberek a csarnok azon részében bizony arra várnak, hogy a 16.40-es budapesti MALÉV gépre bebocsátást nyerjenek, hát átfutott az agyamon, hogy visszaszállok, és elbújok egy szék alatt.

Amúgy a tamperei buszt éppen elértem, Helsinkiben rémesen lassan pakolják ki a gépből a csomagokat, én nem értem, hogy miért. Az enyém leszállás után 30 perccel jött ki, és egészen komolyan volt kb. 1 percem kiszáguldani az épületből és elérni a buszt. A múltkor az 1-es terminálra érkeztem, és mikor két lógó hátizsákkal kirohantam a 2-es terminál ajtaján, csak pislogtam, mert annyi buszmegálló meg minden volt, hogy csak érzésre indultam el egy nagy fehér busz felé, ahol a sofőr már csukta lefele a csomagtér ajtajait. Integettem neki vadul, már amennyire tudtam, kérdeztem, hogy Tampere? Mosolygott, hogy ja, majd hozzátette: in the last second. Mondom neki: very last...

És tök jófej volt, mert ugye van egy megálló, ahol át kell szállni egy másik buszra, és itt ezek úgy csinálják, hogy bevárja egymást a két busz, tehát nem az van, hogy kirak az egyik busz a semmi közepén, hanem megvárja, míg jön a másik, és akkor szállsz át, és a sofőrök pakolják át a cuccokat, na és akkor is még néztem, hogy biztosan áttegye a csomagomat, és ott is kedvesen biccentett a bácsi. Tök apróság, de ez is számít. :)

Ma egyébként rögzítettek nekem egy 5-öst Women's Studies-ból, még várok két rögzítésre, abból az egyik fontosabb, mert benne van a Learning Agreementemben. Most pedig villámgyorsan neki kell állnom megírni a beadandómat egy másik órára.

Az orosz lány és egy másik csaj éppen nagy vehemenciával takarítják a havat a belső udvaron az ablakok előtt lévő szélesebb párkányokról. Az előbb kiintegettem nekik, amit ők a zárt ablakomra dobott hógolyóval viszonoztak.

Ezzel az apró vidám életképpel búcsúzom most pár napig, mert HOLNAP MEGYEK HAZA!!!!!!!! :)

Ma elmentünk abba az indiai étterembe, ahová kaptunk 10 eurót érő kupont tegnap a Holi ünnepségen. Francesca és Alberto mellett Pasqualina, egy francia lány is velünk jött.

Hatalmas adagot kaptunk, és nagyon finom volt a kaja, de meg ne kérdezzétek, hogy mit ettem, mert nem tudom! Csináltam fotót, majd felrakom. :)

Nagyon jókat nevettünk evés közben, felidéztük a tegnap estét, és nagyon jókat szórakoztam azon, ahogy az olaszok bátran és egyenesen, de ugyanakkor viccesen kifejtették, hogy mennyire borzalmasnak tartották a tegnapi műsort. Szerintem nem volt ennyire vészes, de tény, hogy volt min mosolyogni. Amikor az utolsó táncszámot bejelentették a 2 órás műsor végén, Alberto száját elhagyta egy félhangos No way!, és úgy menekült ki az előadóteremből, mintha üldöznék. :))

A műsorvezető többször közölte, hogy a hangoskodó gyerekeket vigyék ki a szülők a teremből, ennek az lett a következménye, hogy vagy befogott szájú gyerekeket vonszoltak ki a finn vagy indiai szülők, és a gyerek a szülő kezein keresztül ordította, hogy már pedig ő akkor is rohangászni akar, vagy pedig az történt, hogy a szülők inkább szabad utat adtak a gyerekeknek, akik szépen föl s alá nyargalásztak a teremben, sőőőőt! Az utolsó zenei előadás előtt a műsorvezető külön megkért mindenkit, hogy tényleg maradjunk nyugton meg csendben, mert olyan műsorszám kezdődik, ami nagy koncentrációt igényel. Ehhez képest az egyik kisgyerek éppen a szám közepén mászott fel a lépcsőn a színpadra.

Az utolsó produkció alatt pedig bezárták a terem ajtaját, és egy fickó rémülten próbálta meg kinyitni, de nem ment, úgy rángatta, mint aki attól félt, hogy elevenen megnyúzzák. Francesca elárulta, hogy ezen a ponton komolyan megijedt, hogy az életben nem jutunk ki a teremből.

Nekem mondjuk érdekes volt ez a műsor, bár tény, hogy picit hosszú. De nagyon durva volt látni, hogy a táncosnő az egyik számban mennyire kontrollálja a testét, hogy tudtam, hogy annak a kéznek milliméterre ott kell lennie, és nem máshol.

Megvettem az ajándékokat, tegnap Anyunak is beszereztem, amit kért. Mondta, hogy vegyek neki dekorációs újságot (ugye a cukra miatt a csoki meg a cukor ki van lőve). Jó. Bemegyek a nagy áruházba, újságos stand. Egyrészt minden dekorációs vagy lakberendezési magazin olyan, mintha egy IKEA-katalógust lapozgatnék. :) De tényleg.

Aztán még azt is észrevettem, hogy rengeteg külföldi lap volt. De tényleg, és minden témában.

A felnőtteknek szóló újságokat pedig úgy teszik ki, hogy egy ilyen apró lukas rácsszerű valami mögé vannak berakva, és pont olyan magasan fedi el a rács az újságot, hogy csak a címét tudja az ember elolvasni. Nekem nagyon tetszik ez a megoldás. Otthon is így kéne...

Tegnap először merült fel a többiekkel a téma, hogy bizony már csak 2 hónap, és véget ér ez a "kiruccanás". Annak kapcsán merült fel a dolog, hogy egyre több búcsúbuli van mostanság, szépen lassan szállingózik haza mindenki.

Azért tényleg rossz volt abba belegondolni, hogy ezeknek az embereknek, akikkel jóban lettem itt, szóval hogy a 95 százalékukkal tényleg nem nagyon fogok találkozni a jövőben. Valószínűleg összefutunk, meglátogathatnak, ha Pesten járnak, vagy mehetek hozzájuk Vilniusba, Prágába, Tallinba, de azért furcsa lesz megint visszailleszkedni otthon.

Félre ne értsetek, nagyon vágyom már haza. Azt hiszem, azért tudom kibírni így, mert tudom, hogy 2hónap múlva végleg hazamegyek, és ez lebeg a szemem előtt. Mert nem rossz itt, de nagyon hiányzik a napi rutin, az, ami otthon egy nagyon jó keretet ad az életemnek. Igyekszem kihasználni még itt a lehetőségeket, lehet, hogy elmegyek egy-két napra kirándulni majd, ha végre jobb idő lesz, stb, de azért már szeretnék otthon lenni. :)

Tegnap voltunk az Earth Hour-on. Itt Tamperében a Keskustorin kapcsolták le a fényeket, de meg kell jegyeznem, hogy nem vitték túlzásba. A téren álló templomban nagyon furcsa kisfilmeket vetítettek, amelyekkel arra hívták fel a figyelmet, hogy ne fogyasszunk sok vizet. Erre egyébként itt a koliban is figyelmeztetnek, a zuhanyzókban a zuhanyfüggönyön van finnül meg angolul pár sor, hogy a víz az élet, és spóroljunk vele, ha egy mód van rá.

Tegnap is meg ma is nagyon rossz idő volt, igazi takony idő, ahogy apukám mondaná, esik valami az égből, de nem eső, hanem valami szitálás, hideg van, kb 5 fok, tiszta magyarországi novemberi idő. Még a maradék életkedve is elmegy az embernek.

Amúgy a téren felállítottak egy sátrat, onnan zenéltek, meg voltak tűzzsonglőrök, és városi énekkarok énekeltek, köztük a tamperei rendőrség férfikórusa (!).

Fotók itt.

Ma pedig mentünk Holit ünnepelni, ami a Színek Ünnepe, no meg az egyenlőségé. Indiai ünnepről van szó, itt Tamperében van egy kis közösségük, és ők szervezték a mókát. Voltak zeneszámok, aztán táncosok, a végén pedig jött a színek játéka. :) Speciális festéket nyomtak a kezünkre, és azzal kellett egymás arcát bekenni, majd aztán színes port szórtunk egymásra.A dolog lényege az, hogy akivel bekenitek egymás arcát, azzalegyenlőek vagytok, kvázi barátok, ismerősök. Nagyon jó volt, csak nagyon fáztunk. Utána bemázolt pofával mentem haza, el lehet képzelni a visszafogott finnek arcát az utcán, mikor megláttak így...a koliba beérve egy srác rám nézett, és csak annyit kérdezett: ... the Indian Festival?

A holland srác meg kiszaladt a szobájából és lefotózott. :)

Képek a Holiról itt.

Tegnap jó nagy buli volt a Sahában, szerintem mindenkit feldob az, hogy nem kell sapka meg kesztyű, sőőőt Fandának, a cseh srácnak már kabát sem ahhoz, hogy kimozduljon.

Nagy sebességgel olvad a hó, aminek mindenki örül. Az utcára nagyon durván le van fagyva egyébként a hó, Francesca, az egyik olasz csaj tegnapelőtt el is nyalt szegény (bár meg kell jegyezni, hogy saját bevallása szerint sem tudok már egyenesen közlekedni az eset megtörténtekor), mindenesetre fel van kötve a keze.

Kb. egy hónapja lehettem ilyen táncos helyen legutóbb, és nagyon örültem, hogy most nem volt semmi 2 és fél óráig tartó latin blokk meg ilyesmi, és bizony a legnagyobb őrület a Macarena és az A-ha Take on me című számára mentek. :) Közben azon gondolkodtam, hogy az a fantasztikus tudásom, amit a 90-es évek magyar gumipopja témakörében felhalmoztam, mégis mekkorát ütne már, ha mondjuk brit vagy amerikai lennék,és tényleg tudnám az összes angol nyelvű gumipop szöveget...bár ha belegondolok, a 90-es évek magyar gumipopja egyszerűen utánozhatatlan és megismételhetetlen!!!

Ma egyébként este megyünk az Earth Hour-ra, este fél 9-kor lekapcsolják a Keskustorin a fényeket, nagyon kíváncsi vagyok, nekem ez tavaly kimaradt Budapesten!!!

Holnap este meg valami indiai ünnep lesz, erről a másik Francesca szólt, hogy menjünk, és tényleg izgalmasnak tűnik. Nagyon jófej lány, nagyon bírom, ő is emlékeztet egy régi ismerősömre. A pasija is aranyos, Alberto, ő meg tökre hasonlít a Tintinből rá.

Erről jut eszembe, hogy anyukám mindig nyalókafejűnek nevezte Tintint... :)

Soha, soha ne használj hóbuckát tájékozódási pontul! Vagy elolvad, vagy elviszi a nagy hószállító teherautó.

A finneknél működik az ún. SMS-kölcsön. Ez azt jelenti, hogy küldesz egy sms-t a Nordeának (ez a vezető bank itt, elég nagy cég, a Nokia értékének kb 70%-ára becslik az értékét), hogy hello, kifogytam a pénzből, kéne egy kis kölcsön.

Szóval kábé olyan, mint a provident, csak itt még csak házhoz sem kell hívnod a mosolygós pénzes nénit vagy bácsit.

Csakhogy bizony ami könnyen jön, könnyen megy, és észre is vették ezek a jó finnek, hogy bizony éjszakánként igen sokan kérnek ilyen gyorssegélyt. Merthogy általában két ok miatt fogynak ki a finnek a pénzből: pia és játékgép.

Azt meséltem már,hogy a kedvenc karaoke bárunkban a múltkor észrevettük, hogy a játékgépek (basszus, nem viccelek) bankkártyával is működnek?! Ott van rajtuk a terminál, és annyit nyomhatod,amennyit csak akarod...nagyon durva!!!

Szóval éjszaka elpiálod mindened vagy elnyomkodod a pörgő keréken, és akkor küldesz egy sms-t, és egy percen belül a számládon a pénz. Na ennek megelőzésére vezették azt be, hogy éjszaka nem lehet ilyen kölcsönt kiutalni. Ha éjszaka kéred, akkor is legkorábban reggel 7-re kerül a számládra.